105 éves megemlékezés – szakmai

Védőnőképzés Nyíregyházán

30 éve, 1990-ben egységes társadalmi igény és szükséglet hívta életre a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karát Nyíregyházán. Akkor a főiskola, létrejöttével hathatósan segítette a kelet magyarországi térségben az egészségügy és a szociálpolitika gazdasági és szakmai megújulását, csökkentette a szakemberhiányt, lehetőséget adott a térségben a középiskolát végzettek számára a továbbtanulásra és a már végzett szakemberek számára a továbbképzésre, szakmai fejlődésre. A főiskola megszervezésében, a személyi, infrastrukturális alapok megteremtésében, az oktatás szellemiségének megalapozásában a legmeghatározóbb, napjainkig érezhető meghatározó szerepe volt Dr. Lukácskó Zsoltnak, a főiskola első főigazgatójának.

A védőnő szak képzési programja a Magyar Védőnők Egyesületének javaslatai és a társfőiskolák képzési tapasztalatai alapján, valamint Prof. Dr. Szél Éva segítő támogatása mentén készült el. A szak első szakigazgatója, Dr. Orosz Tóth Miklós volt, aki nagy erőkkel dolgozott azon, hogy az oktatás kezdetére a legmegfelelőbb oktatók és a legoptimálisabb feltételek rendelkezésre álljanak az elméleti és gyakorlati képzéshez. A szak fennállásának immár három évtizede alatt mindvégig a védőnői szakma és a képzés iránt elkötelezett szakigazgatók vezették és segítették szakunk működését, akik a következők voltak: Prof. Dr. Karmazsin László, Prof. Dr. Lampé László majd újra Dr. Orosz Tóth Miklós, akit Dr. Birinyi László, majd Dr. Kósa Zsigmond követett.

A szak életében jelentős változás történt az 1993/1994-es tanévben, amikor a képzési idő 3 évről 4 évre módosult. Az első öt évben a képzés megszervezése és beindítása mellett kiépült a tudományos diákkör, aktív külföldi kapcsolatok működtek, Nagy Józsefné munkájának köszönhetően karunkon is megkezdte működését a MAVE Ifjúsági Szakosztálya. Az 1996. és 2000. közötti időszak szakunk életébe több jelentős változást is hozott. Ekkor történt meg több szaktanterem kialakítása, mint például a védőnői módszertani szaktanterem, a tankonyha, a morfológiai labor, ekkor kezdődött el a Védőnői Prevenciós Tanszék megszervezése, melynek vezetésére Dr. Kalapos István főiskolai tanár kapott később megbízást. 1998-ban újraindult a védőnőképzés Miskolcon, melyhez a DOTE Nyíregyházi Főiskolai Kara biztosította a szakmai és tudományos hátteret. Az akkor kialakult jó kapcsolat a két képzőhely között ma is gyümölcsöző, mely kapcsolati rendszer és együttműködés a Koragyermekkori kiemelt projektnek is köszönhetően mára az országban működő minden védőnő képzőhellyel egyedülálló. Közös szakmai munkánknak is köszönhetően az utóbbi években a védőnők alap és továbbképzésének fejlődése magas szintre emelkedett.

A 60 hallgatóból, akikkel intézményünk megnyitotta kapuit, mára közel 1300 lett, akik között évfolyamainkon jelenleg összesen 160 védőnő hallgató tanul. Karunkon közel 1000 végzett védőnő vehette át oklevelét 2019. végéig. Az érdeklődés képzésünk iránt ma is töretlen, köszönhető ez az eredményes és bizalomra épülő hallgató-oktató közötti kapcsolatnak is, annak az elhivatottságnak mellyel oktatóink az oktatást, hallgatóink a tanulást végzik nap, mint nap teljes odaadással, kitartóan.

A magas színvonalú oktatás mellett a kutatás, a szakmai munkában való aktív részvétel is záloga a minőségi képzésnek és továbbképzésnek. A Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék Alapvető feladata a védőnői és szülésznői képzéshez kapcsolódó oktatási és kutatási feladatok ellátása elsősorban a védőnő és szülésznő szakirányokat érintően. Nyolc oktató, kutató kollégánk közül négyen rendelkeznek tudományos minősítéssel, hárman a fokozatszerzési eljárás különböző szintjén helyezkednek el, egy fő pedig most kezdi meg PhD tanulmányait. A tanszék fő kutatási irányai a vélt egészségi állapot és egészségmagatartás, az egészségműveltség, a védőnői pályakövetés és pályaszocializáció, a koragyermekkori intervenció ágazatközi együttműködése és hatékonysága, a védőnői méhnyakszűrés, a szülésznők munkaelégedettsége, vélt egészségi állapota és koherencia érzete, a komplementer medicina és a szimulációs oktatás hatékonyságának vizsgálata témái köré szerveződnek.

Az idő szalad, és az idő múlását, a benne rejlő emlékeket mindannyian másképpen tudjuk tetten érni, ki személyekhez, ki eseményekhez köti. Az a harminc év, ami karunk mögött van, történelmi távlatokban nem nagy idő. A jubileumok azonban lehetőséget teremtenek az emlékezésre, a számvetésre. A közösségek életében egy-egy évforduló alkalmat kínál arra, hogy kilépve a hétköznapok sodrásából visszatekintsenek közös múltjukra, vegyék szemügyre jelenüket és jövőjüket. A védőnői szolgálat 105 éves múltja már történelem. A védőnők az elmúlt 105 évben meghatározó nyomot hagytak Magyarország fejlődésében, a lakosság, a felnövekvő generációk életében. A szolgálat fennállásának története során folyamatosan bizonyította, hogy adekvát, hatékony módon képes a különböző korszakok egészségügyi és szociális kihívásaira válaszolni, szolgálni a lakosság, a családok egészségmegőrzését, életminőségének javítását.

Márai Sándor azt mondja “Dolgozni csak úgy érdemes, ha az ember alkot valamit: egy pár cipőt, mesterien, úgy ahogy más nem tudja, vagy egy regényt, mesterien, ahogy más nem tudja, vagy gyógyít (vagy tanít) mesterien, mintha Isten megsúgta volna a titkot.” Kívánom, hogy a védőnői szolgálat „titkát” őrizzük, fejlesszük, legjobb tudásunk szerint adjuk át és alkalmazzuk még hosszú időn keresztül, hogy érdemes legyen tenni, tanulni és tanítani.

Nyíregyháza, 2020. április 7.

Jávorné Dr. Erdei Renáta

főiskolai docens

tanszékvezető, szakirányfelelős

Töltse le a teljes cikket:

A védőnői hivatásra való felkészítés – tanítás, mentorálás, tutorálás – a Dunántúlon

Az 1990/1991-es tanévtől a pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának védőnőképzése Kaposváron és Szombathelyen kezdődött. A szombathelyi Védőnő Szak vezetője dr. Cholnoky Péter, főiskolai tanár, gyermekorvos, az orvostudományok kandidátusa, a kaposvári Védőnő Szak vezetője dr. Gyódi Gyula címzetes egyetemi docens, gyermekgyógyász, voltak. 1999-ben Pécsett indult védőnőképzés, a Védőnő Szak első vezetője dr. Buda József egyetemi tanár volt. A 2002. évtől az Egészségfejlesztési és Családgondozási Intézet keretében prof.dr. Sulyok Endre egyetemi tanár vezetésével történt a képzés. A 2004/2005.tanévtől egyetemi végzettséget igazoló okleveles védőnőképzést is indítottak, azonban ez a képzés a 2008/2009-es tanévben megszűnt. A pécsi képzés helyszínén a védőnőképzés a 2009/2010-es tanév után az egyetemen kialakult szervezeti átalakulások miatt teljes egészében megszűnt. Védőnőképzés jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Képzési Központjában két képzőhelyen történik. A képzésnek Szombathely és Kaposvár ad otthont. A Kar dékánja Dr.habil Oláh András egyetemi docens. A védőnőképzést irányító szervezeti egység az Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, vezetője: Dr. habil Oláh András. Az intézeten belül szakmai egységként működik a Védőnői és Prevenciós Tanszék, melyet Karamánné dr. habil Pakai Annamária egyetemi docens, tanszékvezető irányít (1).

A védőnői pályára való oktatásunk – nevelésünk a múlt gyökereiből táplálkozva a jelen feladatait helyezi középpontba, de a jövő felé tekintve a folyamatos megújulásra, változásokhoz való alkalmazkodásra, az új kihívásokra készíti fel a leendő szakembereket. Szombathely vonatkozásában a város történelmi hagyománya meghatározó a képzés életében, Szombathely Szent Márton szülővárosa. Vas megye székhelyén, de a megye valamennyi településén Szent Márton tisztelete és kultusza tapasztalható. Szent Márton mint a segítés és a gondoskodás szimbóluma jelen van a mindennapok cselekvésében, amihez intézményünk is kapcsolódik. Igyekszünk hallgatóinkat bevonni a közösségekben, a közösségekért végzett feladatokba, az önkéntesen vállalható segítő-támogató tevékenységekbe, az adományozás kultúrájára nevelni, azt tovább örökíteni.

A védőnőképzésben jelentős és fontos stratégiai partnereink az egészségügyi alapellátás intézményei, hangsúlyosan a védőnői ellátórendszer szakemberei. Nagy figyelmet fordítunk a gyakorlatok szervezésére, a gyakorlati oktatásba bevont védőnőkkel valamint az ő szakmai irányításukat végző vezető védőnőkkel való kapcsolattartásra. Valljuk, hogy a gyakorlat által válik a hallgató választott hivatásának hozzáértő, illetékes, alkalmas szakemberévé (2). A gyakorlat célja a komplex családgondozási, iskola-egészségügyi feladatokra való felkészítés mellett értékek megszilárdítása, a saját munkastílus kialakítása is (3). A praxisban dolgozó védőnőket alkalmanként bevonjuk oktatási feladatokba, gyakorlati területek bemutatásába, hogy hallgatóink a gyakorló szakemberek által tapasztalhassák meg a védőnői hivatás napi feladatait, sikereit, a tovább fejlődés számtalan lehetőségét és sokszínűségét, emellett ezek a találkozások megerősítik az elmélet és a gyakorlat koherenciáját. Mi magunk is, hallgatóink bevonásával részt veszünk védőnőknek szervezett rendezvényeken, továbbképzéseken.

A Kaposvári Képzési Központ évek óta ad helyet a Somogy megyei tisztifőorvos kezdeményezésére indított „Egészség Tudomány Közérthetően” rendezvény sorozatnak. A program keretében oktatóink az egészségtudomány egyes területeit felölelve mutatják be kutató munkájukat a civil lakosság számára. Hasonló kezdeményezésre született meg a kaposvári kismamák számára a szülésre felkészítő alkalmaink, melyek keretében a védőnő hallgatók demonstrációs eszközök segítségével és szakoktatói háttér mellett vezetik a várandósokat a babavárás heteiben. Hallgatóinkat bevonjuk az egyetem karitatív tevékenységébe, melynek keretein belül az ádventi időszakban saját készítésű édességek árusításával a befolyt adományokat különböző anya- és gyermekellátással kapcsolatos intézményeknek ajánljuk fel.

Országos kezdeményezésre évről-évre mindkét képzőhelyen kapcsolódunk a Kutatók Éjszakájához, ahol mindenki előtt kitárjuk az egyetem kapuit. Az ide látogatók így védőnő hallgatóink vezetésével betekintést nyerhetnek a csecsemőgondozás rejtelmein keresztül a méhnyakszűrés egyes lépéseibe is.

A jövő irányvonala, képzésünk erőssége a védőnői életpályamodell egyik lehetséges útjának bemutatása, a további felsőoktatási tanulmányok segítése, a kutatási feladatok mentorálása. A kutatómunka lehetőséget teremt arra, hogy a hallgató észrevegye és értékelje a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változásokat, majd gondolkodjon ennek háttértényezőin, vizsgálja az okokat, s az eredmények tükrében megoldásokat keressen. Hallgatóink szívesen vesznek részt Egészségtudományi Szakkollégiumi rendezvényeken, ami a tudás bővítésének, a szakmai látókör szélesítésének kiváló terepe, valamint lehetőséget teremt szakmai kapcsolatok kiépítésére is. Támogatjuk, segítjük hallgatóink kutatásait, majd az eredmények prezentálását szakfolyóiratok hasábjain, tudományos diákköri rendezvényeken. Minden évben van olyan tehetséges diákunk, aki a PTE Kriszbacher Ildikó Ösztöndíj birtokosa, amelynek célja a legtehetségesebb hallgatók egyetemi oktatóvá és kutatóvá válásának támogatása tutor vezetése mellett. Védőnő hallgatóink kutatómunkái közül több került bemutatásra hazai és nemzetközi konferencián (ISPOR – International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research).

Mindennap a katedrára állva, vagy az előbb említett közösségi tevékenységek vagy a szakdolgozati konzultációk, tudományos diákköri alkalmak során tanítjuk hallgatóinkat, de mentorként, tutorként vagyunk mellettük. Mentorként segítjük hallgatóink olyan tulajdonságainak felismerését vagy megerősítését, ami fejlődésükhöz vagy önmaguk fejlesztéséhez fontos. A jövő szakemberi számára igyekszünk megbízható támaszok lenni szakértelmünkkel, személyes példaadásunkkal, a hivatásszemélyiséggé érés kezdeti lépéseihez törekszünk holisztikus szemléletmódot, új erőforrásokat adni. Tutorként a lehetőségek talaján a kiemelkedő, tehetséges hallgatóink számára az egyéni utakat keresve próbáljuk kinyitni a világot. Pedagógiai hitvallásunkat a következő gondolat tükrözi.

,, „Egy jó tanár meg tudja győzni a tanítványait, hogy a tanulás nem kötelesség, nem a szabadság korlátozása, hanem kaland és olyan hatalmas szabadság kulcsa, amelyről korábban nem is álmodtak” Pam Brown

Karamánné dr.habil Pakai Annamária, Karácsony Ilona, Bornemisza Ágnes,

Dr. Strómájer-Rácz Tímea, Dr. habil Oláh András

  1. Kahlichné Simon M. (2015) A védőnői hivatás története. Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt.
  2. Bányai, E., David M., Fedor, I., Jávorné Erdei, R., Kissné Dányi, É., Lévardy, E. (2014.). Új utakon, oktató védőnői továbbképzés – hallgatói kézikönyv. Budapest: GYEMSZI.
  3. Bársonyné Kis, K., Bajusz, I., Eszik, O., Gácsi, E., Karácsony, I., Kereki, J., Kispéter, L. (2015). START… Új védőnői módszerek a koragyermekkori fejlődési eltérések felismerésében és gondozásában. Budapest: ÁEEK.

Karamánné dr.habil Pakai Annamária egyetemi docens, tanszékvezető, képzési igazgató, PTE Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnő és Prevenciós Tanszék, Szombathely

Karácsony Ilona szakoktató PTE Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnő és Prevenciós Tanszék, Szombathely

Bornemisza Ágnes szakoktató, PTE Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnő és Prevenciós Tanszék, Kaposvár

Dr. Strómájer-Rácz Tímea adjunktus, képzési igazgató, PTE Egészségtudományi Kar, Szombathelyi Képzési Központ, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnő és Prevenciós Tanszék, Kaposvár

Dr.habil Oláh András egyetemi docens, intézetigazgató, dékán, PTE Egészségtudományi Kar, Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet

Védőnőképzés a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán

A miskolci védőnőképzés a Miskolci Egyetem legfiatalabb karának, az Egészségügyi Karnak akeretei között működik, most már csaknem 20 éve.

Miskolci székhellyel azonban már több mint 30 éve folyik védőnőképzés az egészségtudományi képzés keretében, 1987-ben a régióban kialakult védőnő- és gyógytornászhiány oldására indult budapesti kihelyezett képzésként. Orvosképzés és klinikai háttér hiányában jelentős hátránnyal kezdtünk, göröngyös utat jártunk be, fenntartó egyetemeink többször változtak. 1995-ben a Bokros-csomag intézkedései kapcsán meg is szüntettek minket, de élni akartunk… A Magyar Védőnők Egyesülete segítségével létrehoztuk a „Felsőfokon az egészségért” alapítványt, melynek legfontosabb célja a miskolci székhelyű képzés újraélesztése volt. Az eredményes lobbitevékenység hatására 1998-ban, három év kihagyással indulhattunk újra 40 fő védőnő hallgatóval, Debrecen kihelyezett képzéseként. 2001-ben – a Miskolci Egyetemhez való integrálódással helyzetünk stabilizálódott, és azóta az egyetem szerves részeként működünk és fejlődünk egyetemi kari státuszi rangban.

Hitvallásunk, ágendánk kezdettől fogva, hogy helyben, itt a régióban kell biztosítani az egészségtudományi képzést a kritikus szakemberhiány oldására, hiszen a statisztika is azt mutatja, hogy a helyben végzettek 70%-a helyben marad, viszont ha az itteni fiatalok más városban szereznek diplomát, akkor csak 15%-uk jön vissza a régióba. Az otthon közelsége, a helyi társadalmi viszonyok, szokások ismerete mind nagy szerepet játszik az elköteleződés kialakulásában. Államilag támogatott képzés lévén a családok számára a védőnőképzés elérhető lehetőség a gyermekeik továbbtaníttatására.

A társadalmi, a munkaerőpiaci és a felsőoktatási igényekhez igazodva az előző két évtizedben a képzési portfóliónkat folyamatosan fejlesztettük. A kezdeti 40 fős védőnőképzésből mára egy csaknem ezres létszámú egészségtudományi kar nőtt ki. Szinte valamennyi képzési szinten működünk: felsőoktatási szakképzés terén Orvosi diagnosztikai analitikus szak labordiagnosztikai specializációján folyik levelező képzés, alapképzési (BSc) szakjainkon a legnépszerűbb szakirányok működnek, képezünk szakembereket a prevenció, a betegellátás, a rehabilitáció, a diagnosztika és a rekreáció területére (védőnő, ápoló, gyógytornász, radiográfus, egészségturizmus-szervező szakokon).

2016-ban a miskolci székhelyű védőnőképzés újabb mérföldkőhöz érkezett. A felsőoktatási törvény változásával lehetővé vált a hátrányos, periférikus helyzetű határmenti területeken kihelyezett Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ létrehozása. A Miskolci Egyetem a Sátoraljaújhelyi Önkormányzat kezdeményezésére egészségtudományi képzést vitt a városba, az országban elsőként levelező védőnőképzés formájában. A siker minket is meglepett, regionális igényre számítottunk pusztán, ehhez képest országos beiskolázási rekrutációs körrel találtuk szembe magunkat, az érdeklődés már harmadik éve nem csökken.   

A végzett védőnő szakos hallgatók számára most már lehetőség nyílik egyetemi diploma szerzésére is Miskolcon, az Egészségügyi tanár MA és ezévtől Egészségügyi szociális munka MSc mesterképzéseken lehet továbbtanulni. A további fejlesztések kapcsán fontos célkitűzésünk – csatlakozva az ország védőnőképző intézményeinek kezdeményezéséhez – a védőnő mesterképzési szak létesítése és indítása. Ennek érdekében a társegyetemek felhatalmazásával a Miskolci Egyetem vállalta a szaklétesítés miniszteri jóváhagyásának hivatalosan kérelmezését. FEKF/19944-3/2020-ITM (2020. február 24.) számmal megszületett az engedély az akkreditációs folyamat elindítására. A magyarországi védőnőképzés számára rendkívül fontos lépés lehetne, ha a képzőhelyek közös együttműködésével hazánk több pontján is elindulhatna a kibővített kompetenciájú védőnő mesterképzés.     

Az iskolarendszerű képzések mellett karunk – most már jó tíz éve – felvállalta a régió védőnői, illetve egészségügyi szakdolgozói számára a kötelező szakmacsoportos kreditpontszerző továbbképzések szervezését. Az elmúlt hat évben közel 5000 főnek, köztük 638 védőnőnek adhattunk ki 30 kreditpontról szóló igazolást.

A szabadon választható továbbképzéseinket az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságával közösen szervezzük. A legemlékezetesebb volt ezek közül a magyar védőnői szolgálat 100 éves jubileumának tiszteletére szervezett 2015-ös országos rendezvénysorozat „Értéket teremtünk” című nyitókonferenciája, mely a kar életében is kiemelkedő eseménynek számított. A tudományos konferencia mellett történeti kiállítást is installáltunk a védőnői munka máig fennmaradt tárgyi ereklyéiből. Ebből az alkalomból megvarrattuk az eredeti stefániás védőnő egyenviseletet, a hallgatók ebben az ornátusban tisztelegtek  az elődök emléke előtt, öltözetükkel is jelezve, hogy büszkén vállalják a Védőnői Szolgálat szellemiségét, a 100 év értékeinek továbbvitelét. A siker várakozáson felüli volt, a tudományos programmal, a kiállítással és a korhű viselettel országos turné következett, és a rendezvénysorozatot lezáró parlamenti záróünnepségen való szereplésre is felkérést kaptunk.

A Miskolci Egyetem keretében működő Egészségügy Kar, azon belül is a védőnőképzés folyamatosan arra törekszik, hogy kialakítsa és megerősítse identitását, önazonosságát, és megtalálja a lehetőségek adta sajátos specifikumait és saját arculatát.

Karunk – a régióbeli hátrányok ellenére – a Miskolci Egyetem igazi universitas-jellegéből és annak adottságaiból igyekszik előnyt kovácsolni, kihasználjuk az interdiszciplinaritás és határ-tudományterületi kapcsolódás lehetőségeit és szoros együttműködéssel erősítjük a szinergiát az oktatás és kutatás terén. (A Földtudományi Karral közösen kidolgoztuk a Balneoterápia, a zeneművészetisekkel a zeneterápia szakirányú továbbképzéseket, a Gazdaságtudományi Karral a Sport- és rekreációszervezés BSc képzést. A Műszaki Anyagtudományi Karral dolgozunk a Bionika képzésen, és közösen visszük a Bölcsészettudományi Karral az Egészségügyi tanár, a Gyógypedagógia és az Egészségügyi szociális munka képzéseket.) A karok közötti kooperáció jó lehetőséget biztosít a védőnő szakon oktatók tudományos fejlődéséhez is, például védőnő alapvégzettségű kolléganőnk a Gazdaságtudományi Kar doktori iskolájában szerez tudományos fokozatot.

A miskolci Egészségügyi Kar szervezete mára négy intézetből és nyolc tanszékből álló oktatási egységgé nőtte ki magát. A védőnő szakos hallgatók oktatása a Preventív Egészségtudományi Intézeti Tanszék keretében folyik, mely tanszék az Alkalmazott Egészségtudományok Intézetének része.

Az 55 fős kari oktatói körből 26 fő minősített,3 teljes állású oktató MTA doktor, a minősítéssel nem rendelkező oktatók közül 10 fő PhD hallgató és oktat nálunk 9 professzor emeritus is. A védőnő képzésben két tudományos fokozattal rendelkező védőnői alapvégzettséggel rendelkező oktató vesz részt, egyikük a szak felelőse, egyben a kar dékánja (sic!), másikuk a kar oktatási dékánhelyettese. A gyakorlati oktatás magas színvonalát az állandó gyakorlatvezető oktató-védőnői kör biztosítja, melynek kialakítása és kiképzése egy uniós pályázati projekt keretében sikerült a képzés szaki koordinátorának aktív közreműködésével. A legkiemelkedőbb gyakorlatvezető védőnők és gyakorlóhelyek elismerésére a kar 2006-ban „Kiváló gyakorlatvezető” díjat és „Minta-gyakorlóhely” kitüntetést alapított. Az ezt jelző réztábla mára már 12 védőnői tanácsadó falán kapott helyet.     

Karunkon a védőnő szakos hallgatók és oktatók több interdiszciplináris alapkutatásba és alkalmazott experimentális kutatásba kapcsolódnak be. Ezek közül kiemelendő a balneológiai témakörben folytatott orvosbiológiai és gyógyvíz-terápiás kutatás. Több mint egy évtizede folyik diabetes-kutatás is, a gyermekkori 1-es típusú diabetest vizsgáljuk, melynek keretében a cukorbetegség életminőségi vonatkozásait, valamint a diabetes országos epidemiológiai adatait elemezzük. Ezen vizsgálathoz nagy segítséget nyújtott az országos védőnői szolgálat az általunk kidolgozott „HUNDRISK” kérdőívek kitöltetésével. Évek óta végzünk egészségi állapot-felmérést szám szerint 23 hátrányos helyzetű abaúji településen, melyhez kapcsolódóan adekvát egészségfejlesztő programokat dolgozunk ki a védőnő szak oktatóival és hallgatóival közösen.

Képzéseink, így a védőnőképzés iránt folyamatosan nagy az érdeklődés, minden évben túljelentkezéssel indítjuk mind a miskolci, mind a kihelyezett képzési helyszínen. Mindez talán visszaigazolja a miskolci egészségtudományi képzés létjogosultságát, társadalmi missziós szerepét és hovatovább népszerűségét. Büszkék vagyunk arra, hogy máig 519 végzett védőnőt bocsátottunk ki a régió egészségügyi ellátórendszere számára.

A Miskolci Egyetemhez való tartozásunk azzal vált igazán teljessé, hogy 2014-ben a campus területére, az egyetem egyik legszebb épületegyüttesébe költöztünk. 2019-ben épületünket „Stefánia” névre kereszteltük a védőnők számára jól ismert karitatív személyiségű Stefánia herceg asszony tiszteletére, aki a védőnői szolgálat megalakulásakor, 1915-ben Stefánia Szövetség fővédnöke volt.

A Miskolci Egyetem szerves részeként ápoljuk a barátságra, bajtársiasságra, szolidaritásra épülő selmeci diákhagyományokat. A hagyományok átvétele külső formákban is megjelenik: fő attribútumaink elnevezései a védőnői szolgálat történeti elemeihez kapcsolódnak, és ez nem véletlen, hiszen karunkon a védőnő szak alakult meg először, a selmeci regulán belül pedig a kialakulási sorrendiség elsődleges. 

Egyenviseletünk a Stefánia ornátus, amelyet nem csak a védőnő szakos hallgatók, hanem a kar minden diákja viselhet. A selmeci zászlónkra hímzett kari jelvényünk felerészben zöld, felerészben vörös keresztje a régi és a mai egészségügyet jelképezi, utalva ezzel a zöldkeresztes védőnői hagyományokra is. Karunk Selmeci köszöntése napjainkban különösen is aktuális: „Egészséget a világnak!”

Miskolc, 2020. április 1.

Dr. Kiss-Tóth Emőke PhD

ME-EK dékán

A szegedi védőnőképzés bemutatkozása

A szegedi védőnőképzés hosszú múltra tekint vissza.

Hazánkban a védőnőképzés 1930-ban indult meg Budapesten a Rockefeller Alapítvány segítségével 1925-ben megalapított Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) keretein belül. Az általános egészségvédelmi munka fejlődése több védőnő képzését tette szükségessé, ezért 1938-ban megalapították a szegedi intézetet, szintén az OKI keretein belül.

Az intézet a Kar jelenlegi főépületében kezdte meg működését. Az épület Újszegeden, a városi park oldalán, egy nagy kert közepén épült fel, amelyet a városi építészeti hatóság városképi jelentőségűnek minősített.

A képzés tartalma megindulásától kezdve alkalmazkodott a védőnői munka változásaihoz, a szakmai és társadalmi igényekhez. A legnagyobb változást az 1973-as év hozta, amikor a védőnőképzést főiskolai szintre emelték, 1975-ös indítással a képzés idejét 3 évre meghosszabbítva. A tanulmányi idő így már lehetőséget adott arra, hogy az alapozó tantárgyak (anatómia, élettan, kórélettan, stb.) nagyobb hangsúlyt kapjanak és a tematikában – önálló tantárgyként – megjelenjenek a társadalomtudományok (filozófia, szociológia, pedagógia, szociálpolitika).

A főiskolai szintű védőnőképzés megindítása majd folyamatos fejlesztése szorosan kapcsolódik Dr. Szél Éva professzor asszony nevéhez és tevékenységéhez. Az Ő másfél évtizedes vezetése alatt a kihelyezett tagozat országos szintű elismertséget vívott ki. További közel tíz éven át a Főiskolai Kar főigazgatójaként szerzett elévülhetetlen érdemeket az új szakok alapításában és az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésében.

1989-ben az OTKI kihelyezett főiskolai tagozatát a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Karként befogadta.

1992-ben az egészségügyben a főiskolai szintű képzéseket – így a védőnőképzést is – 4 évesre emelték. A 4 éves védőnőképzés bevezetésével a tantárgyak köre a természet- és társadalomtudományok fejlődésével, illetve a társadalmi igények változásával párhuzamosan folyamatosan bővült, bekerült a tantervbe a természetgyógyászat, a kommunikációs tréning, a szülésre felkészítés, gerontológia, rehabilitáció, menedzsment, valamint sor került az ifjúságvédőnői és mentálhigiénés előspecializáció bevezetésére is.

2000-től az egész országban végbement intézményi integráció eredményeként Karunk a Szegedi Tudományegyetem önálló egységeként működik, kezdetben Egészségügyi Főiskolai Kar, majd 2006 novemberétől Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar néven.

Jelenleg Karunkon 3 alapszakon folyik Bsc képzés. Ápolás és betegellátás alapszakon gyógytornász és ápoló, Gondozás és prevenció alapszakon védőnő és dentálhigénikus képzés, valamint a Szociális munka alapszakon szociális munkás képzés.

A Karunkra az ország egész területéről jelentkeznek védőnő hallgatók, de elsősorban a dél alföldi régióból jönnek magas számban. Egyre több hallgatót fogadunk a határon túlról is, itt főként a vajdasági területen élők azok, akik a szegedi védőnőképzést választják.

Az elmúlt 10 év statisztikai adatait figyelve az első helyes jelentkezők száma 250-280 fő között mozgott. A felvételi eljárás során főként közülük kerültek ki a Karunkra felvételt nyert hallgatók. A felvehető létszám több mint 4x-e az első helyes jelentkezések száma, így főként azok a hallgatók kerülnek be a képzésre, akik motiváltak, majd a későbbiekben elkötelezetté vállnak a védőnői hivatás felé. Szintén a 2010-2019 között időszakot vizsgálva elmondható, hogy 55-67 fő között volt az elsőséves hallgatóink száma, átlagosan minden évben 60 fő körüli létszámmal kerülnek be a főiskolai képzésbe a védőnő hallgatók, akik közül 5-10%-os a lemorzsolódás. Az összes hallgatói létszámunk a 2015/16-os tanévtől kismértékben, de csökkenő tendenciát mutat. A jelenlegi aktív hallgatói létszámunk 161 fő.

A 8 féléves képzés során vannak, akik tudnak folyamatosan haladni, és teljesíteni a hálótervünkben szereplő, egymásra épülő tantárgyak sorát, így a képzési idő eltelével oklevelet szereznek. Vannak, akik egy-egy félév csúszással tudják csak befejezni tanulmányaikat. A végzett hallgatók számát vizsgálva még egy tényezőt meg kell említeni, ami akadálya lehet az oklevél megszerzésének, az a nyelvvizsga. Az alábbi ábrán látható, hogy milyen számban kerülnek ki a szegedi képzőintézményből oklevéllel rendelkező védőnő hallgatók.

Oklevelet szerzett hallgatók száma (2006-2019)

A hozzánk jelentkezők többsége közvetlenül az érettségi követően kapcsolódik be a képzésbe, ezért nagy hangsúlyt helyezünk már az első félévben a pályaorientációra, valamint 2017-től bevezetésre került, közvetlenül a képzés megkezdést követően (3. hét) az érzékenyítő gyakorlat, ahol már az első hetekben képet kaphatnak a hallgatók a védőnői munka szépségeiről. A képzés teljes ideje alatt (8 félév) kiemelt szerepe van a tantermi és területi gyakorlatoknak, mert ez elengedhetetlen a hivatásra való felkészítésben.

A képzésbe igyekszünk mindig a legjobb szakembereket bevonni, mert célunk, hogy hallgatóink a legfrissebb és legkorszerűbb tudást szerezhessék meg a képzés során. Ennek egyik fontos eleme, hogy már több, mint egy évtized óta, a képzésért felelős egység, tanszék oktatói védőnő alapvégzettséggel rendelkeznek, valamint több éves, évtizedes területi gyakorlatot tudhatnak maguk mögött, vagy jelenleg is dolgoznak a területen. Emellett kiemelt hangsúly helyezünk oktatóink tudományos előmenetelére is. Reményeink szerint 2 éven belül tanszékünk csaknem minden oktatója tudományos fokozattal rendelkezik majd.

Szintén a hallgatók felkészülését támogatva igyekszik a Kar a lehetőségekhez mérten olyan korszerű demonstrációs eszközöket beszerezni, melyekkel lehetőségünk van a szemináriumi órák keretén belül is bemutatni a gyakorlati helyzeteket. Ennek érdekében kiépítésre került egy védőnői tanácsadó helység, amely szoros egységben működik a módszertani szaktanteremmel. Ezek felszerelésében az utóbbi években különböző pályázati forrásból sikerült nagy előrelépést tenni. Így minden hallgatónk „saját” babán tudja gyakorolni a csecsemőgondozás alapjait, valamint rendelkezésre állnak a szükséges eszközök az iskolaegészségügyi szűrővizsgálat és a méhnyakszűrés technikáinak elsajátítására. Mindezek jó alapot képezhetnek ahhoz, hogy az így megszerzett készségeket majd a területi munkában is jól használják. Az elméleti órákhoz makettek, szimulációs eszközök állnak rendelkezésre, segítve a tananyag könnyebb elsajátítását.

Igyekszünk mindenkor megfelelni a kor kihívásainak, így az utóbbi években egyre több digitális tananyagot készítettünk, főként az alapozó tárgyak vonatkozásában, valamint a klinikumok és a módszertan területén is. Emellett tanszékünk oktatói rendszeresen kapnak felkérést egy-egy tankönyv, tankönyvi fejezet elkészítésére. Ebben minden alkalommal szívesen veszünk részt, mert Szél Éva professzor Asszony örökségét igyekszünk követni, és átadni hallgatóinknak, hogy megszerzett tudást folyamatosan bővíteni kell, és továbbadni.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy 2015-ben kezdő egyműködés eredményeképpen megtörtént a védőnőképzés országos harmonizációja, így a védőnő hallgatók közel azonos feltételek mellett készülhetnek fel a védőnői hivatásra minden képzőhelyen. Ezen együttműködés a mai napig tart, és minden fontos, képzést érintő kérdésben megtörténik az egyeztetés a képzőintézmények között. Rendszeresen szervezünk intézménylátogatással egybekötött, közös TDK konferenciákat a védőnő hallgatóknak. Ennek az együttműködésnek köszönhetően kezdődött el a Msc képzés kidolgozása is, amely reményeink szerint hamarosan elérhetővé válik frissen végzett hallgatók és a területen dolgozó kollégák részére is

A szegedi főiskolai védőnőképzés megalapozása Szél Éva professzor asszony nevéhez fűződik. Erre a nagyon stabil alapra próbálunk most a jelenben is építkezni, a védőnői hivatás változásait szem előtt tartva, megfelelve a mai kor kihívásainak. Büszkék vagyunk Karunk azon oktatóira, akik előttünk jártak, segítettek bennünket az alapozásban, akiktől a hivatásunk alapjait kaptuk, és az oktató munkában is mindig példát mutattak. A Tőlük tanultakat szeretnénk továbbadni hallgatóinknak, hogy kilépve a munka világába, elmondhassák, hogy „védőnőnek lenni nem csupán hivatás, hanem szolgálat”.

Dr. Tobak Orsolya

tanszékvezető, főiskolai docens

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Családgondozási Módszertani Tanszék tevékenységének bemutatása

Mottónk:

„A jó nevelő örök tanuló, s azonnal fölismeri, ha nálánál különb tanítványra talál.”Pilinszky János

A múlt

Budapesten a főiskolai rendszerben történő védőnő képzés immáron 45 éves múltra tekint vissza, hiszen az első évfolyamok 1975/76-os tanévtől kezdve, 3 éves képzési formában sajátíthatták el a védőnői ismereteket. A képzés egyik legnagyobb változása 1993/94-es tanévtől következett be, amikortól már 4 éves képzési rendszerre történt az átállás. Ez a váltás azonban hatással volt az egész oktatási struktúrára is, amelyről elmondható, hogy azóta is folyamatosan megújuló ismeretet épít be a társadalmi változásoknak és igényeknek megfelelően, mely az oktatóktól is folyamatos alkalmazkodást, fejlődést kíván. Az elmúlt 27 évben a társadalomtudományi ismeretek közül elsősorban a pszichológiai, mentálhigiénés, kommunikációs ismeretek, valamint az informatikával kapcsolatos tudásanyag és elvárások bővültek, megjelent az idegen nyelvek magasabb szinten történő ismerete és alkalmazása, emellett a gyakorlati óraszámok átalakítása, bővítése is.

A jelen prioritásai

Hallgatóink az ország minden szegletéből érkeznek és csak a legmagasabb ponttal rendelkezők jutnak be a Budapesti képzési központba. Az induló körülbelül 80 fős évfolyamokból azonban a képzés végére általában 40 fő végez (2010-2019 között:403 fő végezett). Budapesten az oktatás szemléletét az az elv formálta, hogy minden védőnői szakmai tantárgyat olyan ember oktasson, aki abban az adott szakterületben a leginkább jártas, ismerje a hazai viszonyokat, kövesse a változásokat, legyen kapcsolata az adatott területtel, de emellett széles rálátással rendelkezzen a nemzetközi szakirodalmak és gyakorlat alapján azokra a szakmákra, akik a védőnőihez hasonló feladatokat látnak el. Az oktatás felelőssége és az oktatókkal kapcsolatos elvárás igen jelentős: Az első és legfontosabb a védőnői szakma és hivatás szeretetének átadása, melyben meg kell jelenjen a szakma iránti tisztelet, valamint annak elfogadtatása, hogy a felelősségteljes munkavégzés megköveteli a folyamatos tanulást és fejlődést. Annak érdekében, hogy ezek az elvek és célok megvalósuljanak minden évfolyamhoz saját mentortanárt rendel hozzá a tanszék. A mentortanárok szerepe sokkal több, mint egy szakmai oktatóé. A hallgatóknak ugyan meg kell tanulnia az önálló érdekérvényesítést, mint készséget és a hatékony tanulási módszereket is, de nem felejthetjük el, hogy ők többnyire a családjuktól távol élő, igen ifjú és érzékeny, még nagyon sérülékeny fiatal felnőttek is, így fontos éreztetni velük, hogy a tanszék oktatóira nem csak tanárként tekinthetnek, de valódi segítőket is megtalálhatják bennük. A hallgatóink tudják, hogy probléma esetén, mindig bizalommal fordulhatnak a tanszék oktatóihoz, ezt óriási erősségnek tartjuk, nagyon sok hallgatóval a négy év során igen személyes, jó kapcsolatot alakítunk ki. A szakma legmagasabb szintű elsajátításához az elmúlt években többször is változtatásokat eszközölt a tanszék és ez elsősorban a gyakorlatokat érintette. Már az első évfolyamon tanulók részére nagy óraszámban vezettük be az obszervációs gyakorlatokat (36 óra/3kredit), melynek keretén belül védőnői körzetekbe, védőnők által szervezett szakmai rendezvényekre jutnak el hallgatóink. A hagyományos évközi gyakorlatok mellett, 3 évvel ezelőtt került bevezetésre a „Perinatális Szinkronszimulációs Gyakorlat”, melynek keretén belül szoftverek által vezérelt, valós szituációkat modellező mulázsokon, emellett önként jelentkező várandósokon, szülőszobán, neonatológiai és kórházi védőnői ellátásban dolgozó személyek készítik fel hallgatóinkat a 4. éves nagygyakorlat feladataira, elősegítve az integrált tudás megjelenését és alkalmazását. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a védőnők képzésében résztvevő területi és iskolai gyakorlatot vezető védőnőkkel.

Tudományos munka

A tanszék oktatói az elmúlt 10 évben jelentős pályázati és nemzetközi tudományos kutatómunkákban, többszáz hazai és nemzetközi konferencián vettek részt. A teljesség igénye nélkül néhány kutatási terület és pályázat:

Hazai és nemzetközi kutatómunkák témái a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Családgondozási Módszertani Tanszékén Hazai és nemzetközi pályázati részvétel a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Családgondozási Módszertani Tanszékén
Gyermekkori depresszió Koragyermekkori (0-7 év) program TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001
Egészséges és kóros terhességek és szülések után fellépő pszichés zavarok gyakoriságának és életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata   Dévény Speciális manuális technika –Gimnasztikai Módszer (DSGM)- „Kompetencia növelő DSGM képzés védőnő hallgatóknak a csecsemők eltérő mozgásfejlődésére utaló korai gyanújelek felismerésére” TÁMOP -6.2.2/B/12/1-2012-0003.
Magas vérnyomás gyermekkorban AZ EGÉSZSÉGES UTÓDOKÉRT PROJEKT 2010-2011 – A koragyermekkori regulációs zavarok vizsgálata céljából indított első hazai szűrőprogram kutatás. Heim Pál Kórházzal Együtt. Budapest Főváros Önkormányzata támogatta.
Gyermekkori obesitás Roma közösségek egészségfejlesztése Kelet-Közép Európában „Together for a better health, for us, by us” „Együtt a jobb egészségért: Értünk, velünk”
Vizelettartási rendellenességek gyermekkorban „TISZTA LAPPAL” Fővárosi Önkormányzat Fővárosi kamasz szűrő program. Gyermekkori elhízás, diabetes mellitus és a fizikai aktivitás kapcsolata. Részvétel a kardiovascularis szűrésekben.
Roma gyermekek és roma várandósok egészsége kutatás „International Tobacco and Health Research and Capacity Building Program” – Várandósság  alatti dohányzás kapcsolata a szülések kimeneteli eredményeivel (1 R01TW007927-01)
Várandósság alatti dohányzás okai és perinatális kimeneteli eredményei National Institutes of Health (NIH-USA) Fogarty International Center Grant Number  R01TW009280- 01 Kiterjesztett Dohányzás-kutatások Romániában,
Koraszülések, alacsony születési testtömeg és fejlődési rendellenességek okainak vizsgálata Daphne program – IPPOCA – Improving Professional Practice on Child Abuse. EU JUST/2012/DAP/AG/3240.
A várandósság alatti és szülés utáni női szexualitás vizsgálata EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001„Egészségtudatosság fejlesztése a koragyermekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves koráig)”

Nemzetközi kapcsolatok

Az egyetemi karunk legdinamikusabban fejlődő tevékenysége a nemzetközi tudományos oktatási rendszerekbe való belépés, mely lehetőséget biztosít a védőnő hallgatóink és oktatóink számára a nemzetközi csereprogramokon való részvételre. Ennek keretén belül 20 éve minden évben az „Erasmus Life-long Learning” programban tanulhatnak legkiválóbb hallgatóink külföldön partneregyetemeken. 2006-tól a „COHEHRE nemzetközi konferencián is részt vehetnek hallgatóink. Igen jelentős a Tudományos Diákköri tevékenységben való részvétele a kar védőnő hallgatóinak. Ennek kapcsán számos szakmai nívódíjat és az országos TDK konferencián való szereplést nyerték el hallgatóink, emellett számos országos szintű konferenciára jutnak be előadóként, amire nagyon büszkék vagyunk (Országos Iskolaegészségügyi Kongresszus, Országos Védőoltási Konferencia, Országos Védőnői Konferencia).

Oktatóink egyéb tevékenységei

Az elmúlt években az oktatás harmonizálása érdekében a tanszék oktatói, nagyon jó kapcsolatot és szakmai együttműködéseket alakítottak ki az ország többi védőnőképző intézményével, valamint a Védőnői Módszertani Osztállyal és az oktató védőnőkkel. Ennek segítségével próbáljuk az oktatási, népegészségügyi prioritást élvező és egyéb tudományos kérdéseket összehangolni. A jó együttműködéseknek köszönhetően lehetőségünk adódik a központi adatbázisok hallgatók általi megismerésére, adatgyűjtésre és adatelemzések elvégzésére. Harmadéves hallgatóink aktívan vesznek részt egészségfejlesztő munkában hátrányos helyzetű települések iskolásait támogatva („BEP” Balassagyarmati Egészségfejlesztő Programban), valamint Nógrád megyét érintő egyéb programokban. Alkalmanként hallgatóink résztvevői a határon túli felnőtt lakosság egészségfejlesztő programjának (Ukrajnában), így team munkában együttműködnek más szak hallgatóival. A „Határon túli védőnők képzéséhez” oktatónk is csatlakozott a képzők közé. Tanszékünk 5 éve rendezi meg évente a „Fiatal Védőnők Konferenciáját”, melyen a szakma legifjabb képviselői érdeklődési körüknek megfelelően mutatják be saját kutatásukat, eredményeiket, jógyakorlataikat. Minden évben a védőnői munkához szorosan kapcsolódó civil szervezeteket meghívjuk a hallgatóinkhoz, valamint lehetőséget biztosítunk arra, hogy az iskola keretein belül részt vegyenek a „Védőnő szerepe az emlőrák korai felismerésében” című akkreditált továbbképzésen. Tanszéki oktatóink rendszeresen járnak ki általános és középiskolákba egészségfejlesztő programokat szervezni, tartani.  A hallgatók oktatásának keretei közül kilépve (de hallgatók bevonásával) létrehoztuk az „Interaktív babaszoba és szülésre, szülő szerepre felkészítő programunkat” a lakosság számára, melyek iránt óriási érdeklődés van évek óta. Oktatás szempontjából igen fontos tény, hogy az elmúlt években a TÁMOP 1.6.4 keretén belül, illetve jelenleg a EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségtudatosság fejlesztése a koragyermekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves koráig)” projektek keretén belül hallgatók és dolgozó védőnők számára hiánypótló módszertani tankönyvek írásában, e-learning tananyagok készítésében, továbbképzések tartásában és tankönyvek lektorálásában vesznek részt a Családgondozási Módszertani Tanszék oktatói. A legújabb kihívás számunkra az egyetemünk e-learning rendszerén keresztüli távoktatás megvalósítása, melyben kezdünk otthonosan mozogni. Eddigi tapasztalatunk alapján a hallgatóinkkal így is sikerül jól együttműködni videókonferenciákon keresztül.

Tanszékünk dolgozói a 2019/2020-as tanévben

Dr. Somogyvári Zsolt                         tanszékvezető főiskolai tanár

Gácsi Erika                                        főiskolai docens

Hegedüsné Talabér Júlia                  tanársegéd, PhD fokozatszerző

Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea          főiskolai docens

Dr. Kormos-Tasi Judit                        adjunktus

Dr. Szabó László                               főiskolai tanár

Szöllősi Katalin                                  főiskolai tanársegéd, PhD fokozatszerző

Szabó Andrea                                    tanszéki adminisztrátor

Ezúton szeretnénk megköszönni a Védőnői Módszertani Osztály, a vezető védőnők és az oktatásban résztvevő területi és iskolavédőnők segítségét a hallgatóink oktatásában és támogatásában!                                                                                       A tanszék dolgozói

Szerző: Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea, főiskolai docens

Magyar Védőnők Egyesülete

Magyar Védőnők Egyesülete
Bejegyzés 1991. június 14.
MAVE közhasznú bejegyzés: 2004. június 21.

Mottónk:
” Védőnők az egészséges boldog családokért”
Küldetésünk
:
A lakosság magasabb szintű egészségügyi ellátása érdekében feladatunk, hogy a védőnői eskühöz híven, a szakma szabályai és az általános, valamint a közszolgálatokra jellemző etikai normák betartásával járuljunk hozzá, a védőnői hivatást gyakorlók munkájának végzéséhez.

1991júniusban megkezdődött a szakmai érdekképviseleti tevékenység, októberére már 2662 tagot számlál az Egyesület, 1992-ben megközelíti a tagság a 4000 főt, ami az akkor dolgozó védőnők 78%-a volt.

Az Egyesület célul tűzte ki: – Országos szinten támogassa a védőnők szakmai tevékenységét, az átalakuló egészségügyben képviselje szakmai érdekeiket a szakpolitika felé.
– A védőnőkön keresztül a lakosság, különösen a gyermeket váró és nevelő családok, valamint hozzátartozóik, egészséges fejlődését, egészségben megélt éveik számának növekedését, a magyar lakosság életminőségének javulását segítse elő.
– Hozzájáruljon védőnői hivatás társadalmi elismertségének növeléséhez.
Egyik legfontosabb feladat a védőnők rendszeres tájékoztatásának megoldása lett, ennek érdekében életre hívtuk a VÉDŐNŐ c. folyóiratot, amely a tagságnak térítésmentesen került postázásra, az első szám 1991 októberében jelent meg.

Szervezeti felépítés
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok javaslata alapján választott szakosztályi küldöttek összessége által alkotott Küldöttgyűlés.
Az Egyesület ügyvezető és képviseleti szerve az Országos Elnökség, amely szervezi és irányítja az Egyesület munkáját, ellátja az Egyesület vezetését a Küldöttgyűlések között.
Az Egyesület tagjai 54 szakosztályba tömörülnek. A szakosztályok 20 tag indítványa alapján megyénként, városonként, városkörnyékenként, valamint ifjúsági (hallgatói) szakosztályként jöttek létre.

Egyesület elnökei:   Várfalvi Marianna 1991-1998
                                  Csordás Ágnes Katalin 1999 –

Jelenlegi elnökség tagjai:
Csordás Ágnes Katalin elnök
Józsa Erika Marianna elnökhelyettes
Gitidiszné Gyetván Krisztina titkár
Hartung Vilmosné
Omanné Földi Melinda
Patik Edit
Peleiné Imre Judit
Szekérné Büki Erzsébet
Tóth Györgyné

Védőnők szakmai támogatása
Az Egyesület igen aktív tevékenységet folytatott és folytat a védőnői szakma támogatása területén. Konferenciákat, lakossági programokat szervez országszerte, a népegészségügy szempontjából fontos területeken (szoptatás, női egészség) kiadványokat biztosít a lakosság számára.

2007-től az Egyesület, mint minősített képzési intézmény nyújtja ezen lehetőséget tagjainak, és az érdeklődő szakembereknek.

Egyesület fő tevékenységi köre napjainkban is
a szakmai érdekképviselet, valamint a védőnők szakmai munkájának támogatása.

Tevékenységünk:

I. Szakmai érdekképviselet
A védőnői ellátást feszítő kérdésekben folyamatos jelzés a jogalkotók felé – pl.: üres állások folyamatos emelkedése, növekvő munka-, és adminisztrációs-teher, alacsony finanszírozás, védőnői bérek lemaradása a szakdolgozókétól, stb.

  • Szakdolgozói bértáblához való tartozás fontosságának jelzése a jogalkotók felé.
  • Egészségügyi Szakmai Kollégiumon belül önálló védőnő tagozat újra felállásának igénye, mivel 2011-ben a védőnők a Gyermekalapellátás tagozat/tanácsba kerültek a házigyermekorvosokkal és iskolaorvosokkal együtt.
  • A védőnők leterheltségének, megnövekedett munkateher folyamatos jelzése a szakma irányítói felé.
  • Közreműködés, javaslatok megtétele a védőnői hivatás minőségének megújulása érdekében.
  • A védőnői hivatás bemutatása a sajtóban, a társ szakmák felé.

Részvétel:

  • Ágazati Érdekegyeztető Fórum
  • Nemzeti Egészségügyi Tanács
  • Védőnői Szakmai Kollégium
  • Kábítószerügyi Tanács
  • Szoptatás Támogató Nemzeti Bizottság

II. Védőnői szakma fejlesztésében való közreműködésSzülésre-szülői szerepre felkészítés meghonosítása a védőnői gyakorlatban.

  • Nyitott védőnői tanácsadó program elindítása, elterjesztése.
  • Védőnői nyilvántartó rendszer kialakításnak és fejlesztésének szakmai támogatása, a program napjainkban, több mint 2700 védőnő munkáját segíti.
  • Védőnői ellátás szakmai módszertani tevékenység megújítása, közreműködés a GYEMSZI és OTH által alkotott konzorcium TÁMOP 6.1.4 kiemelt projekt megvalósításában.

III. Védőnők szakmai munkájának támogatásaOktatási, projekt-, konferencia-, fórumszervezési, lap-, és kiadvány szerkesztési, valamint kommunikációs tevékenységünkkel segítjük a védőnők szakmai fejlődését, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészségnevelő-felvilágosító munkáját.

1.) Minősített konferenciáink, tanfolyamjaink elősegítik a védőnők ismereteinek bővülését, továbbképzését, az információ- és tapasztalatcserét az új hatékony módszerek elterjesztését. A konferenciák minden prevenció iránt érdeklődő számára nyitottak

  • Védőnő – Szülésznő – Gyermekápoló Konferencia – első alkalom: 1990. Budapest.
  • Természetesen anyatejjel… Konferencia – első alkalom1993. A vándorkonferenciánknak eddig 21 város adott otthont.
  • Nők Egészsége, Családok Egészsége Konferencia – első alkalom: 1994. A vándorkonferenciánknak eddig 22 város adott otthont.
  • Tanévnyitó – Iskolaegészségügyi Konferencia – első alkalom: 2005. Budapest.
  • Ételed az életed – Táplálkozási Konferencia – első alkalom: 2018. Budapest.
  • Védőoltás Konferencia – első alkalom: 2019. Budapest.

2.) Továbbképzéseink az első időszakban 40 órás képzések voltak, melyet 2006-tól felváltották a megyei továbbképzések, melyet évente tavasszal is és ősszel is megszervezünk minden megyében. A minősített továbbképzési témák száma megközelíti hatvanat.A védőnők a működési nyilvántartás meghosszabbításához szükséges továbbképzési pontjaikat több, mint 70%-ban az Egyesület által szervezett képzéseken szerezték/szerzik meg.

A továbbképző napok lehetőséget adnak a szakmát érintő problémák, események megbeszélésre is. Az Egyesület elnöke lehetőség szerint minden helyszínen jelen van, és tájékoztatja résztvevőket a folyamatban lévő ügyekről, és meghallgatja a helyi problémákat, melyeket a tárgyalások során tud képviselni.

Babamasszázs tanfolyam szervezése 1998-2015-ig, melyen közel 1000 védőnő felkészítése folyt.

Két éves, folyamatos tagsággal rendelkező tagjaink számára a konferenciákon a részvétel kedvezményes, a megyei továbbképző napokon térítésmentes.

Pályázati forrásból – drog témában – 2018-ban minden megyében, minden védőnő számára térítésmentes továbbképzést szerveztünk, 2020-ban pedig a meddőség megelőzése témában.

3.) VÉDŐNŐ folyóirat (1991) ISSN 1586-1538, szakmai, tudományos, 2008 óta pedig akkreditált továbbképző lap, mely évente 6 alkalommal jelenik meg, tagjaink számára térítésmentesen.

Szerkesztőbizottság tagjai: Pernissné Dr. Rimóczi Judit (főszerkesztő1991- 2002), Baloghné Cseke Ágnes (főszerkesztő 2002-), Farkasné Csiszár Zsuzsanna, Fekete Gáborné, Banadics Ágnes.

A folyóirat kéthavonta megjelenő számaiban rendszeresen adunk hírt, a védőnőket érintő új jogszabályok, szakmai protokollok megjelenéséről, lehetőséget biztosítunk TDK, PhD munkák, valamint kutatások eredményeinek közlésére. Örömünkre egyre több, védőnők által készített eredeti közleményt tudunk megjelentetni folyóiratunkban.

VÉDŐNŐ folyóirat mellékleteként jelent meg, a lakosság számára készített „Védőnők az egészséges, boldog családokért” kiadvány sorozat, a kiadványok jelenleg a MAVE honlapján www.mave.hu érhetők el.

IV. Tagságnak jutatott kedvezmények
1.) Egyesületünk tagjai térítésmentesen kapják évi 6 alkalommal megjelenő VÉDŐNŐ folyóiratot, amely akkreditált továbbképző lap.

2.) Két éve folyamatosan fennálló, egyesületi tagsággal rendelkező tagjaink programjainkon (konferenciák, továbbképzések, stb.) kedvezményesen (egyes esetekben térítésmentesen) vehetnek részt.

3.) Évente két alkalommal – tavasz, ősz megrendezésre kerülő Megyei Védőnői Továbbképző Napokon a részvétel térítésmentes a tagok számára minden helyszínen.

4.) Az Egyesület által pályázati forrásból elkészített lakossági és oktató anyagokat térítésmentesen biztosítjuk – a forrás erejéig – tagjainknak programjaikhoz.

5.) Hírlevelünkben folyamatosan adunk tájékoztatást szakmai eseményekről, tudományos információkról, továbbképzésekről

6.) 2011-ben egyesületi tagok részére tagkártya kibocsátására került sor. MAKASZ-MAVE tag és kedvezmény kártya formájában.

V. Egyesület egyéb tevékenységei

1.) Kutatásokban, fejlesztésekben való részvétel

  • Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet – Kopp Mária vezette magyar lakosság átfogó felmérése HUNGAROSTUDY. 1995, 2020.
  • HUNRISK – a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának felmérésére 10 év feletti gyermekek és serdülők körében. Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. 2014.
  • NÉBIH Gyermekekre is kiterjedő országos élelmiszerfogyasztási felmérés 2018.
  • Az Afalatoxin előfordulásának felmérése anyatejben, Szent István Egyetem Gödöllő. 2018-2019.
  • WHO Európai régió gyermek tápláltsági állapot COSI vizsgálat Magyarországi megvalósításában közreműködés, az OGYÉI konzorciumában 2016, 2019.
  • PregnaScan telemedicina eszköz védőnői ellátásban való alkalmazásának tesztelése.

2.) Hagyományteremtés – őrzés

Tiszteletbeli tag – 1992.

A Magyar Védőnők Egyesülete hagyományaihoz híven, minden évben tagjai javaslata alapján TISZTELETBELI Tagokat fogad soraiba. Tiszteletbeli tag címet olyan személy kaphat, aki munkássága során szakmai-, és társadalmi életben szerzett tapasztalatai alapján a védőnők önálló tevékenységét nagymértékben támogatta és szakmai fejlődésüket segítette, valamint kiemelkedő munkássága a prevenció területén.

MAVE Díj – 1996.

A Magyar Védőnők Egyesülete hagyományaihoz híven tagjai javaslata alapján MAVE Díjat adományoz azon védőnők részére, akik kimagasló eredményt értek el a védőnői munka területén, az egyesületi élet menedzselésében, a védőnői asszertivitás elfogadtatásában, és a védőnői hivatás gyakorlatának és szakmai elismertségének megerősödésében.

 Védőnők Napja alapító, majd szervező-bizottság tagja a Magyar Védőnők Egyesülete, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Védőnői Szakmai Kollégiummal (2011. évi megszűnéséig) közösen.

Jubiláló védőnők köszöntése – 2003-2007. Első alkalommal 2003-ban a Védőnő–Szülésznő –Gyermekápoló Konferencián, majd 2008-tól a Védőnők Napján kerülnek átadásra a jubiláló védőnők részére az oklevelek

Védőnők Napja pályaművek – 2008.

Az évente 3 (4) témában elkészült pályaművek a védőnői hivatás szerteágazó tevékenységét mutatják be, a védőnő kompetenciába tartozó feladatok megoldásának jó gyakorlatait, lehetséges új módszerek alkalmazását. Kategóriánként 1-1 pályamű kerül díjazásra, és bemutatásra a Védőnők Napján.

Év Védőnője Díj jelölés2011.

A Magyar Védőnők Egyesülete Alapszabályában foglaltak alapján “törekszik a védőnői tevékenység, hivatás társadalmi elismertetésére”. Ezen cél megvalósítása érdekében 2011-ben indította útjára az ÉV VÉDŐNŐJE Díjat. A családok, szülők, diákok, iskolák, társszakmák képviselői, munkáltatók, de akár maguk a védőnők is jelölhetik kollégáikat, személyes történetük leírásával, miben segített a védőnő munkája során. Az ÉV Védőnője díjat 6+1 kategóriában adjuk át (Nagyváros, Kisváros, Kistelepülés, Iskolavédőnő, Családvédelmi Szolgálat védőnője, Szakmai vezető, + Közönségdíj)

VI. Amire büszkék vagyunk:

Magyar Örökség Díj 2013 – Az oklevél tanúsága szerint: Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumába való bekerülésre érdemeket szerzett a Magyar Védőnői Szolgálat, kinyilvánítja, hogy a Magyar Védőnői Szolgálat magyar örökség. A Díjat (aranykorona kitűző) a Magyar Védőnői Szolgálat nevében Egyesületünk Országos Elnöksége vehette át a Magyar Tudományos Akadémián. 2015-ben Egyesületünk elérte, hogy az arany korona kitűzőt minden védőnő hivatalosan hordhatja.

A Védőnői szolgálat Magyar Értéktárba való felvételt 2014-ben, az Egyesület is kezdeményezte. 2015-ben a Védőnői Szolgálat 100. évfordulója keretében a Hungarikum Bizottság Magyar Védőnői Szolgálatot a Hungarikumok gyűjteményébe emelte, elismerve, hogy a védőnői ellátás egyedüli gondoskodás a világon.

Egyesület szakmai elismerései

1996. Díszoklevél – A Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület fennállásának 5. évfordulója alkalmából. Elismerést kapta: Magyar Védőnők Egyesülete
1997. A Népjóléti Miniszter Elismerő Oklevele – Eredményes szakmai szervező, érdekérvényesítő tevékenységéért a 11/1992.(VI.5) NM rendelet alapján. Elismerést kapta: Magyar Védőnők Egyesülete.
1999. Az Egészségügyi Miniszter Elismerő Oklevele Az Egyesület 10 éves fennállása alkalmából. Elismerést kapta: Magyar Védőnők Egyesülete Vezetői Kollektívája.
2005. Az Egészségügyi Miniszter Elismerő Oklevele_ a Védőnői Szolgálat megalakulásának 90. évfordulója alkalmából. Elsimerést kapta: Magyar Védőnők Egyesülete Budapesti Szakosztálya.
2011. Nemzeti Erőforrás Miniszter Elismerő Oklevele – Az Egyesület 20 éves fennállása alkalmából elismerést kapta: Magyar Védőnők Egyesülete kollektívája, felelősségteljes , példamutató munkájának elismeréseként

VII. Szakmai – partneri kapcsolatok

A védőnőképzést folytató egyetemekkel szoros partneri kapcsolatot ápol Egyesületünk. Részt veszünk a karok tudományos Diákköri Konferenciáin, ahol minden évben egy védőnő hallgató számára a MAVE különdíjat ajánl fel. Támogatjuk a SE ETK által szervezett Fiatal Védőnők Konferenciáját (FIVÉK).

EMMI Egészségügyért felelős Államtitkári Kabinet által összehívott Ágazati Operatív Munkacsoport munkájában vettünk részt

Miniszterelnöki Hivatal – Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal Program „Koragyermekkori nevelés” programjában vettünk részt, mely keretében elkészült a védőnői hivatás és a védőnőképzés átfogó elemzése, bemutatása. (honlapunkon elérhető)

Szoptatás Támogató Nemzeti Bizottság alapító tagja egyesületünk, létrejöttekor feladatunk a Bababarát terület összefogása volt, később bizottság titkárának Gitidiszné Gyetván Krisztinát, Egyesületünk titkárát választották.

Magyar Államkincstár – Kincstári Kisokos kiadványok terjesztése.

Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács munkájában veszünk részt.

Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság gyermek-egészségügyi prevenciós szakemberek számára szervezett képzésében való részvétel, amely a Magyar Kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programjának keretében indult el.

Igazságügyi Minisztérium Nők Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoport munkájában vettünk részt.

Belügyminisztérium Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság munkájában való részvételre kapott felkérést Egyesületünk.

Magyar Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata által meghirdetett Országos Csecsemő-, és kisdedgondozási szakmai verseny megvalósításában veszünk részt. A Csecsemő-, kisdedgondozás, gyermeknevelés – Csecsemőgondozási tanfolyamok számára című tankönyv Egyesületünk szakmai közreműködésével kerül kiadásra.

Számos szakmai kapcsolatunk segíti mindennapi tevékenységünket

Mindezen tevékenységünket, mint önálló jogi személy, pártoktól és politikai tevékenységtől függetlenül, 1991. óta megszakítás nélkül folytatjuk, az Etikai Kódex, az Alapszabály és a közhasznú szervezetekről szóló tv. 26. § c) bekezdés pontjában meghatározottak szerint, eleget téve a ránk vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

VIII. Terveink a jövőre

Egyesületünk az elkövetkező időben folytatni kívánja eddigi tevékenységét, mind a szakmai érdekképviselet, mind a védőnők szakmai munkájának támogatása terén.

Továbbra is eljutatjuk javaslatainkat az ágazat vezetése, illetve a jogalkotók felé, mindazon területekről, amelyek a védőnői tevékenységet érintik. Információs csatornáinkon keresztül (VÉDŐNŐ folyóirat, honlap (www.mave.hu), hírlevél, facebook (MAVE Magyar Védőnők Egyesülete) eljuttatjuk védőnő tagjainkhoz a legújabb kutatási eredményeket, új módszertani fejlesztéseket, továbbképzési és pályázati lehetőségeket.

Minden lehetséges fórumot megragadunk annak érdekében, hogy a védőnői hivatás elismertségét és megbecsülését növeljük.

Budapest, 2020. június 13.


Magyar Védőnők Egyesülete Országos Elnöksége

Az Egyesület tevékenységének részletes bemutatása a www.mave.hu oldalon https://mave.hu/?q=webpage/Bemutatkozas linken érhető el.

Felsőfokon az Egészségért Alapítvány

Az alapítvány létrejöttekor (1995) célul tűzte ki, hogy közvetlenül anyagi támogatást nyújtson a magyar védőnői hálózat korszerűsítéséhez, valamint a védőnők munkájának szakmai színvonalának emeléséhez és ezzel a jövő nemzedéket – különösen a jövendőbeli anyák egészséges életmódra, egészséges utódok létrehozását, nevelését – szolgálja.

Fő tevékenysége olyan programok támogatása, melyek a védőnői szolgálatban dolgozó szakemberek ismeretit bővíti, graduális és posztgraduális, illetve továbbképző programok, tudományos minősítéshez szükséges képzés és feltételrendszer támogatása.

Az egészségügyi szakdolgozók és a védőnők képzésének, színvonalának emeléséhez járuljon hozzá, továbbképzések, vitafórumok, és konferenciák támogatásával, szervezésével, kiadványok készítésével és terjesztésével a lakosság széles körének, kiemelten a hátrányos helyzetű lakossági csoportok életminőségének, egészségi állapotának és szociális helyzetének javulásához.

Eddigi tevékenysége a miskolci védőnőképzés újra-indulásának segítése és támogatása volt, valamint Nívó Díjakat adott a tudományos munkában élen járó védőnők számára, ösztöndíjjal támogatta a védőnőképzésben kiemelkedő tanulmányokat elérő hátrányos helyzetű hallgatókat.

A fő célkitűzés megvalósult, az 1995-ben megszüntetett miskolci kihelyezett (HIETE) védőnő képzés 1998 szeptemberében (DE EFK) újra indulhatott és 2001-től már a Miskolci Egyetem védőnő alapképzési szakán folytatódhatott a képzés.

Az Alapítvány támogatást nyújtott a szaktantermek felszereléséhez, ezt követően pedig a hátrányos helyzetű hallgatók ösztöndíjra pályázhattak az Alapítványnál. Évente 3 hallgató kapott ösztöndíjat 2008-ig. Ezt követően az Alapítvány nem tudta pénzforrás hiányában folytatni a támogatást.

A kuratórium tagsága sajnos megfogyatkozott, a tagok halála, illetve nyugdíjba vonulás miatt.

Jelenleg a tevékenységének fő iránya a védőnői továbbképzések és a Tudományos Diákköri munka támogatása lett.

Az Alapítvány támogatást nyújt a védőnő hallgatóknak, és a már aktív védőnőknek tudományos tevékenységük bemutatásához, szükség esetén közreműködik, szakmai segítséget nyújt a kutatási témák kiválasztásához, a szakmai előadások összeállításához, szakcikkek elkészítéséhez.

Lehetőség van segítségnyújtásra a Tudományos Diákköri előadások elkészítéséhez.

Cél, hogy a szakmai kongresszusokon minőségi előadásokkal, illetve a szakmai folyóiratok hasábjain a szakdolgozók bizonyítani tudják felkészültségüket, a szakmában való jártasságról bizonyságot adjanak.

Ösztönözni kívánjuk az egészségügyi dolgozókat és hallgatókat, hogy minél többen vegyenek részt szakmai rendezvényeken, ahol a tudomány legfrissebb eredményit ismerhetik meg, és beépíthetik mindennapi tevékenységükbe, ezzel hozzájárulunk a korszerű, bizonyítékokon alapuló egészségügyi ellátás megvalósulásához, az egészségügyi ellátás minőségi javulásához.

Az Alapítvány támogatást kíván nyújtani azoknak a szakdolgozóknak, hallgatóknak, akik előadással részt kívánnak venni orvos-szakmai és szakdolgozó konferenciákon, kongresszusokon.

Az Alapítvány közreműködik az Alapító által szervezett konferenciák megvalósításában. Részt vesz a MAVE pályázati bíráló bizottság munkájában.

Kuratórium elnökei:

Pernissné Dr. Rimóczi Judit (1995-2003)

Pfaff Béláné (2003 -2008)

Fábiánné Wach Erzsébet (2008- )

A „Védőnőkért, új szülők- és újszülöttekért” Alapítvány köszöntője

a Védőnői Szolgálat alapításának 105 éves évfordulójára

A magyar társadalom és a következő nemzedékek jövője a testben és lélekben egészséges emberek sokaságától függ, ami nemzeti kincs. Egyéni és családi sorsuk, kapcsolatrendszerük, közösségeik, környezetük támogatása, segítése a különböző segítő hivatást gyakorló szakembereknek, így a 1915-ben megalapított védőnői szolgálatnak is összetett, sokoldalú felkészültséget igénylő feladatot, kihívatást adott és ad azóta is. A védőnői szolgálat 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 2015-ben Hungaricummá nyilvánították.

Az Alapítvány létrehozásában a Magyar Védőnők Egyesülete akkori elnökeként, az alapító képviselőjeként 1994-ben részt vett a Kuratórium jelenlegi elnöke.

Jelmondat: „Az Egészséges Életkezdetért!”

Az Alapítvány a rendszerváltást követő évektől kíséri figyelemmel a magyar családok és a felnövekvő újabb nemzedékek sorsát, a védőnői hivatás fejlődését. A tapasztalatokat hasznosítva olyan szakmai programokat valósít meg, vagy vesz részt bennük, amelyek a család intézményét, az emberek testi-lelki egészségét, a védőnők szakmai felkészültségét és a hivatás fejlődését, ismertségét és elismertségét eredményezik.  A családi élet minősége kiemelt jelentőségű, ezért a védőnői tevékenység fókuszában áll. A pozitív családkép és a harmonikusabb, egészség tudatosabb családi élet megteremtése a záloga a számában növekvő, fizikailag, mentálisan, és pszichésen minél egészségesebb jövendő nemzedékek megszületésének, felnövekedésének, boldogulásának.

Az Alapítvány célja, hogy a jövőben születendő, illetve a már megszületett gyermekek szüleit, és családjait, valamint a velük közvetlenül foglalkozó védőnőket, segítő szakmákhoz tartozó szakembereket, támogassa a lehető leghatékonyabb módokon, ezáltal minél szilárdabb alapokat és pozitív környezetet teremtsen a családok számára. 

A nemzeti stratégiai dokumentumokkal összhangban a család, a koragyermekkor, a generációk közötti pozitív érték- és minta átadás kiemelt célja az Alapítványnak. Sok kutatásból, többek között Kopp Mária és munkatársai munkásságából is ismert, hogy a pozitív tartós párkapcsolatnak, de mindenekelőtt a biztos alapokon álló házasságnak hosszú távú szerepe, befolyása van a betegségek megelőzhetőségében. Az Alapítványnak szerepe van a megelőzés módjai megjelenítésében, népszerűsítésében, a szemléletformálásban, amelyben aktív működést vállal fel a Kuratórium tagsága a célcsoportokkal, az együttműködő partnerekkel és támogatókkal.

Az Alapítvány a felsorolt értékek hangsúlyozásához, népszerűsítéséhez, a családok napi gyakorlatában történő megvalósításához nyújt támogatást

  • szakmai anyagok kidolgozásával, véleményezésével,
  • oktatási háttéranyagok, módszertani anyagok, oktatófilmek szakmai kidolgozásával, megalapozásával,
  • szakpolitikai stratégiákhoz javaslattétellel,
  • közéleti szerepvállalással,
  • szakmai rendezvényeken, tudományos konferenciákon való részvétellel,
  • más civilszervezetek — az Alapítvány céljaival harmonizáló, működési tevékenységével összeegyeztethető, azt erősítő — projektjeiben való támogató részvétellel.

A szakmai támogatás egyrészt jelenti a fiatalok családtervezéséhez, a szülőséghez, a csecsemők és a gyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó korszerű információk, elméleti és gyakorlati ismeretek és életmódot és szemléletet közvetítő módszerek átadását, másrészt mindezek minél szélesebb körű társadalmi megismerését, elfogadottságát segítő programok, akciók, kommunikáció szervezésében való aktív részvételt.

Kiemelt programok:

-„Apáknak Férfiakról” Zöldy Pál Férfi Sátor vezető 15 kisfilmje elkészítésének támogatása, terjesztése

-„Családban maradva” Jezsuiták Magyarországi Rend Tartományával együttműködésben 5 kisfilm támogatása, terjesztése

-Sebők Sándor: „Együtt, de Hogyan?” és a „Drága kicsi gyermekünk!” könyveinek utánnyomásának és terjesztésének támogatása.

-Közös kutatás a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével (KCSSZ) a védőnői szolgálat tevékenységének határon túli családok körében való ismertségéről, véleményezéséről és az anyaországokban elérhető születéskörüli, családgondozási ellátásokról.

-Részt vett meghívásra több programelemmel a 30. Tusványosi Szakpolitikum rendezvényen, ezek között kerekasztal beszélgetést szervezett a KCSSZ-el folytatott kutatás eredményeiről, a védőnői ellátás határon túli megismertetése és kiterjesztés érdekében.

-Észak-erdélyi családokkal és fiatalokkal foglalkozó magyar civil szervezetek vezetői részére szervezetfejlesztési, hálózatépítési és egészségfejlesztési tréninget tartott egy hosszú távú együttműködés keretében.

-Részvétel a Call for Help segítő tanácsadás megtervezésében és a „Családi vonal” e-mail-es kapcsolattartás kidolgozásában, megszervezésében.

-A felsőfokú védőnőképzésben végzett első évfolyam 40 éves évfordulójára ünnepi konferencia szervezése.

-Mária Rádióban 2 hetente „Családbarát Akadémia” című családmagazin szerkesztése.

-„A Kárpát-medence magyar családjainak jövőjéért” ökumenikus kereszt állításának támogatása.

-Telemedicinális, digitális eszközök és kapcsolattartási modellek fejlesztésében konzultáció.

-A szoptatás és az anyatejes táplálás népszerűsítése szakmai programokon, tanfolyamokon, közösségi fórumokon, kiadványokban.

-A baba- és gyermekmasszázs, valamint az anya-gyermek, apa-gyermek kommunikációját, kapcsolatát fejlesztő új módszerek széleskörű terjesztése.

-A szülőszerepre, szülésre felkészítő program fejlesztése, népszerűsítése, szakmai támogatása.

-Az Országos Korányi Intézettel való együttműködés keretében a „Dohányzásról leszokást segítő védőnői továbbképző tréning program” továbbfejlesztése, megtartása.

-Lelki Egészség Fórum munkájában részvétel.

-Az Ébredések Alapítvány és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (később: az EMMI Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkársága) közös rendezésében megvalósuló Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Methálhigiénés Konferencia sorozat (évente 2) szervezőbizottságában részvétel, és szakmai workshopok vezetése, előadás tartása.

-Kopp Mária Nemzeti Lelki Egészség Stratégia kidolgozásában, módszertani előkészítésében részvétel.

-„Kereszt az Aszfaltdzsungelben” Tanoda egészségfejlesztési programelemének megtervezése és megvalósítása.

-Jezsuiták Magyarországi Rend Tartománya keretében működő Lehetőségek Iskolája (Miskolc) szakmai támogatása egészségfejlesztés témában.

-„A család- és gyermekbarát társadalomért” programsorozatban részvétel, szakmai anyagok készítése, véleményezése a Barankovics Alapítvánnyal együttműködésben a népesedési helyzet javításáért, népesedési stratégia támogatására.

Tagsági-partnerségi együttműködések:

-Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége

-A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségéhez, mint családokat támogató szervezet csatlakozás.

-Az Alapítvány aktív tagja a Népesedési Kerekasztalnak.

-Az Alapítvány aktív tagja a Családi Életre Nevelés Kerekasztalnak.

-40 szervezettel közösen alapítóként részvétel a Családtudományi Platform létrehozásában, részvétel az elnökségben.

-Az Alapítvány tagja a NOE (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) által tömörített Családszervezetek közösségének.

-Határon túli magyar szervezetekkel kapcsolatépítés.

-Tagként részvétel a Sója Miklós Szövetségben.

-40 szervezettel közösen alapítóként részvétel a Családtudományi Platform létrehozásában, amelynek elnökségében is részt vesz a Kuratórium elnöke.

-Tagja a NOE (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) által tömörített Családszervezetek közösségének és konferenciáinak, részvétel a közös programokon, dokumentumokban.

Rendszeres kapcsolat és pályázatokban való együttműködések, partnerségek a fentieken túl többek között:

-Összefogás a Magyar Családokért Országos Egyesület

-3 Királyfi, 3 Királylány Mozgalom

-Megújuló Emberért Alapítvány

-Magyar Védőnők Egyesülete

-Családbarát Akadémia

-Egyszülős Központ Alapítvány

-Magyar Női Unió Egyesület

-Apa Akadémia

-Szülők Háza

Budapest, 2020. május 3.

A Kuratórium tagjai: Dr. Mramurácz Éva, Zöldy Pál nevében is

Várfalvi Marianna

a Kuratórium elnöke

A Családvédelmi Szolgálatok működésének eredményei, és fejlesztési lehetőségei

Az állam a magzati élet és a családok védelme, a családtervezési ismeretek széleskörű terjesztése, és az abortuszok megelőzése érdekében hozta létre az állami Családvédelmi Szolgálatokat (CSVSZ-eket).

A CSVSZ-ek tevékenységüket 1993 januárjában kezdték meg. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX törvény alapján végzik:

  • a családtervezéshez, családvédelemhez kapcsolódó tanácsadást,
  • a várandós nő súlyos válsághelyzete és ehhez kapcsolódó terhesség-megszakítási szándék esetén segítséget adnak a válsághelyzet feloldásában, valamint
  • szervezik az oktatási intézményeken kívül a családtervezési ismeretek terjesztését.

Az állami Családvédelmi Szolgálatok működtetése a járási hivatalok feladata[1]. A járási hivatal engedélyével ún. tanácsadó CSVSZ működtetésére is van lehetőség[2].

A CSVSZ munkatársa a CSVSZ védőnő. A CSVSZ védőnők négyszemközti tanácsadásra várják a fiatalokat, és a reproduktív korú nőket és párokat – elsősorban a reproduktív egészség megőrzése, a családtervezés, fogamzásgátlás témakörökben, illetve a várandós nő válság- helyzete feloldásának segítése és a magzati élet védelme érdekében.

A CSVSZ védőnő tanácsadási tevékenységét a CSVSZ tanácsadóban végzi. A tanácsadások előjegyzés alapján működnek, igénybevételük (a tanácsadáson történő részvétel) térítésmentes. Lakóhelytől függetlenül az ország bármely CSVSZ tanácsadója felkereshető. A CSVSZ tanácsadók címlistája a kormányhivatalok, járási hivatalok honlapján elérhető.

A CSVSZ-ek működésnek néhány adata (2018. december 31-ei állapot)[3]:

  • az állami CSVSZ-ek száma 90 volt, tanácsadó CSVSZ nem működött;
  • CSVSZ tevékenységet végző védőnők létszáma 90 volt;
  • az országban 107 helyszínen lehetett felkeresni CSVSZ tanácsadót.

A CSVSZ tanácsadás igénybevétele önkéntes, kivételt képez a terhesség-megszakítás kérelmezése súlyos válsághelyzet, illetve bűncselekmény következtében létrejött terhesség indokával. Ezen esetekben az állam a magzatvédelem és a családvédelem érdekében, kötelezővé tette a CSVSZ tanácsadáson való részvételt.

A súlyos válsághelyzet indokához kapcsolódó terhesség-megszakítási szándék esetén, a felelős döntés meghozatala érdekében, a jogszabály minimum kétszeri tanácsadáson való részvételt ír elő. E tanácsadásokon a CSVSZ védőnő a várandós nő, a pár helyzetének megismerésére törekszik, hogy a válsághelyzet megoldását segítő információk, tájékoztatások által támogatást nyújtson a válsághelyzet megoldásában, és a magzati élet védelemében. A tanácsadás során a védőnő hangsúlyt helyez a családtervezési, és a fogamzásgátlási ismeretek személyre szabott átadásra is – egy következő nem-kívánt várandós állapot megelőzése érdekében!

A CSVSZ tanácsadását „nem kötelező jelleggel” (önkéntesen) fiatalok és felnőttek egyaránt felkereshetik (egyedül, vagy a párban, illetve hozzátartozóval) az egészség megőrzéséhez (elsősorban a reproduktív egészség megőrzéséhez), a párválasztás-családalapítás témaköréhez, a családtervezéshez, fogamzásgátláshoz, a gyermekek után járó ellátásokhoz kapcsolódó kérdésekkel.

A lakosság a CSVSZ tanácsadását többnyire a terhesség-megszakítás szándékával, vagy kérelmével „kötelező jelleggel” keresi fel. 2018-ban a CSVSZ tanácsadási forgalom 93%-át ez adta. Ennek oka lehet, hogy a fiatalok, de a felnőtt lakosság előtt is kevéssé ismert a CSVSZ teljes körű tevékenysége!

A CSVSZ védőnők a tanácsadásokon kívül előadásokat, csoportfoglalkozásokat szerveznek, illetve tartanak (pl. anyaotthonokban, kollégiumokban, falunapokon, stb.), hogy a családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos tudnivalókat minél szélesebb körben megismertessék a lakossággal. A tapasztalat azonban az, hogy az intézmények, szervezetek részéről kicsi az igény az CSVSZ védőnők ilyen jellegű tevékenységei iránt.

Pedig a CSVSZ tanácsadásán megjelent, terhesség-megszakítást kérelmezők adatai azt mutatják, hogy az ismeretterjesztésre még mindig nagy szükség van!

A terhesség-megszakítást kérelmezők helyzetének jellemzői (2018. éviországos átlag):

  • a 19 év alatti kérelmezők aránya 12,9 %;
  • már volt terhesség-megszakítása a nők 50%-ának;
  • egy éven belül ismételten kérelmezett terhesség-megszakítást a nők 13,5%-a;
  • az első terhességét kívánta megszakítani a nők 20 %-a;
  • nem alkalmazott védekezési módot a párok 48,6 %-a!

A terhesség-megszakítások megelőzése érdekében fontos a CSVSZ, a szakmai és civil szervezetek, valamint az állami és nem állami intézmények közös elköteleződése, illetve együttműködése.

A CSVSZ-ek magzatvédelmi, családvédelmi tevékenységének számszerű eredményei

  • A CSVSZ-ek működése óta (1993-tól) a terhesség-megszakítások száma folyamatosan csökkent. A KSH adatai alapján 1993-ban 75 258 megszakítás (aránya 100 élve születésre 64,3), 2018-ban 26 941 megszakítás történt (aránya 100 élve születésre 30).
  • A CSVSZ-ek éves jelentésének adatai azt mutatják, hogy a terhesség-megszakítási szándék alakulásában, a magzat megtartásában számít a CSVSZ tanácsadáson való részvétel, a CSVSZ védőnő tanácsadói tevékenysége.

A terhesség-megszakítási szándékkal (első tanácsadáson) megjelent nők, párok kb. 92 %-a nem jön vissza a második tanácsadásra kérelmezni a terhesség-megszakítását. Amennyiben megtörténik a kérelmezés, még akkor is − egészen a műtétig − a nő elállhat a műtéttől. 2001-2018 között a terhesség-megszakítás szándékával a CSVSZ tanácsadáson részt vettek 7,4 %-a (61 942 eset) nem jött vissza kérelmezni a megszakítást.

A nőknek, a pároknak nem kell tájékoztatniuk a CSVSZ védőnőt, ha megváltoztatják a szándékukat, és megtartják a magzatot, mégis sok esetben ezt megteszik (pl. telefonon felhívják, megköszönik a tanácsait, de van olyan is, amikor hónapok múlva a megtartott, megszületett csecsemővel jelennek meg a tanácsadóban). A CSVSZ védőnők ilyen jellegű tudomása szerint 2001-2018 között, 32 462 esetben a nő, apár elállt az abortusz szándékától, megtartotta a magzatot.

  • A tanácsadás során önként, anonim módon kitölthető kérdőívek (ún. elégedettségi kérdőívek) adatai azt mutatják, hogy a CSVSZ védőnők támogatást és segítséget tudnak nyújtani a válsághelyzetben levő, és a terhesség megszakítását fontolgató nőknek, pároknak.

A CSVSZ-ek 27 éves tevékenysége hozzájárult a terhesség-megszakítások számának csökkenéséhez, és a születések számának növekedéséhez (a megtartott magzatok által is).

A CSVSZ-ek a magzat- és a családvédelem eszközrendszerének fontos tényezői!

Össztársadalmi érdek a CSVSZ-ek működésének és tevékenységének további támogatása.

A CSVSZ fejlesztése kapcsán elsősorban a CSVSZ preventív tevékenységeit kell megerősíteni, ami informatikai fejlesztéseket és korszerű szemléltető eszközök biztosítását, illetve a CSVSZ védőnők számára szakmai jellegű továbbképzések rendszeres biztosítását igényli.

Ezen kívül a válsághelyzetű nők, párok, családok támogatása érdekében kiemelten fontos a CSVSZ-ekkel szorosan együttműködő mentálhigiénés hálózat kialakítása és működtetése.  

Budapest, 2020. május 15.

Összeállította: Fehér Erika védőnői referens


[1] A 385/2016. (XII.2.) Kormányrendelet 7. § (2) bekezdése alapján;

[2] A 232/2000. (XII.23.) Kormányrendeletben foglaltak szerint;

[3] A CSVSZ-ek 2019. évi adatai még feldolgozás, illetve adategyeztetés alatt van, ezért a 2018. évi adatok kerülnek bemutatásra;

A korszerű védőnői módszertani szakterület létrejötte

A védőnői módszertani szakterület a Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi Igazgatási Főosztályán működik. A szakmai egységet a TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) Kiemelt Projekt hívta életre, amelynek célkitűzése az volt, hogy nemétől, szociális helyzetétől, kulturális környezetétől, kisebbségi hovatartozásától függetlenül, minden gyermek megfelelő testi, intellektuális, szociális és érzelmi fejlettségi szinten kezdje el tanulmányait, és a benne rejlő potenciálok kiteljesítésével érje el az általa elérhető iskolázottsági szintet, jó eséllyel lépjen be a munkaerő piacra. A program a 0-7 éves korosztály optimális fejlődésének támogatását valósította meg, amely magába foglalta a gyermekek fejlődését befolyásoló rizikó- és védőfaktorok felmérését, a gyermekek fejlődésének nyomon követését, az eltérő fejlődést mutató gyermekek kiszűrését.

A komplex szűrőprogram kiemelten a védőnőre támaszkodik, aki tevékenységébe építetten előző szűrőmódszerét kiegészítve végzi a koragyermekkori fejlődés nyomonkövetésére készített megbízható, magas szenzitivitással és specificitással, jó prediktív értékkel rendelkező szülői megfigyelésen alapuló kérdőív felvételét. Jelentőségét az adja, hogy a szülői megfigyelés és a védőnői szűrővizsgálat együttes alkalmazásával növelhető a fejlődésben való megakadás és a fejlődést hátráltató problémák időbeni felismerése és kezelése. A program megfelelő működéséhez számos feltétel szükséges. Rendelkezésre kell állnia a korszerű módszertant oktató képzési anyagnak, elérhető továbbképzési lehetőségnek, a szűréshez szükséges eszközöknek, a tananyag beillesztésének a graduális képzésbe, az elektronikus rögzítéshez számítógépeknek, internet elérhetőségnek, a sikerek, „Jó gyakorlatok” megosztásának, évente néhány alkalommal közös gondolkodásnak és még számos tényezőnek. Nagy jelentőséggel bír a területen történő munkavégzés adatainak ismerete, az éves és az ad hoc adatszolgáltatás tervezése és működtetése. Az előbb említett tényezők területi megvalósulását és jövőbeli tervezését végzi a védőnői módszertani szakterület.

A szakterület által végzett feladatok rövid összefoglalása

Feladataink közé tartozik a védőnők által is jól ismert területi védőnői adatgyűjtés, amely évente egyszer történik, és alapját képezi a KSH által összegzett védőnői tevekénységet jellemző adatoknak. A szakmai ismeretek aktualizálása céljából megszerveztük az Iránytű képzést, amely az ország több helyszínén valósult meg, hogy a korszerű szűrési módszertant átadhassuk a 626 jelentkező védőnő részére a védőnői képzőhelyek oktatóinak tolmácsolásában. (1. sz. kép beillesztése)

Feladatunknak tekintettük a védőnői szűrővizsgálatok elvégzéséhez szükséges szűrőeszközök felmérését a védőnői szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók, a területi védőnők, illetve a járási/kerületi népegészségügyi osztályok és a fővárosi és megyei népegészségügyi főosztályok közreműködésével. Területenként eltérő lehetőségek között végzik a védőnők a munkájukat, amelyre ilyen módon ráirányult a figyelem és széles összefogással nagy előrehaladást értünk el a jó feltételek megteremtésében.

Rendszeres találkozások történnek a védőnői képzőhelyek oktatóival, workshop keretében évente három alkalommal szakmai műhely találkozó megtartására kerül sor előre tervezett munkaterv szerint. Közös kutatás keretében folyamatban van a végzett védőnők pálya követése, a szakmában maradás motivációjának megismerése, a visszatérés segítése.

Nem hagyományos, de nagyon lelkesítő a szakmai munkánk bemutatása a Nemzetpolitikai Államtitkárság által szervezett Külhoni Magyar Gyermekegészségügyi szakemberek képzésén. Ezen alkalmak során nagyon jó érzés bemutatni a szakmai sikereinket, amelyek a védőnők számára természetesek, mert pályájuk kezdetétől ebben dolgoznak. Jó ilyenkor megállni egy-egy pillanatra és örömmel gondolni a Védőnői Szolgálat múltjából hozott a jövőbe mutató lehetőségekre. Nagy sikerrel rendezzük meg évente a „Jó gyakorlatok” a védőnői munkában pályázatot. Már negyedik alkalommal hirdettük meg a lehetőséget a magukat egy-egy területen sikeresnek tartó védőnők részére. Kiváló előadásokat hallhattunk, sok tapasztalatot, eredményes munkát ismerhettünk meg mi és a pályázaton résztvevő kolléganők. (2. sz. kép beillesztése)

Szakmai és szülői honlapokat is működtetünk a www.koragyermekkor.hu és a www.gyermekalapellatas.hu portált, amelyek segítik a védőnő kollégákat a napi tevékenységük során, a gyermek fejlődésének és a védőnői szűréseknek a bemutatásával a szülők felé.

 Feladatunk még a védőnői szakrendszerek szakmai működésének biztosítása, amelyek az újszülöttek hazaadásáról, a szülés, születésről tájékoztatja a védőnőket, nyilvántartja a körzeteket, biztosítja a védőnők elérhetőségét a szülők részére. A védőnői szakrendszerek felhasználóinak helpdesk biztosítása keretében évente több ezer védőnői kapcsolattartás történik, 2019. év folyamán a megválaszolt kérések száma: 1161 volt. Ezen kívül telefonon is rendelkezésére állunk a minket hívó kollégáknak, szakmai kérdések megválaszolásában.

Rendszeresen szakmai támogató munkaértekezleteket is tartunk a vezető védőnők, valamint az intézményi védőnők számára, amely során egy-egy a szakterületen éppen aktuális kiemelten fontos témával foglalkozunk. Volt témánk a szűrővizsgálatok szakmai támogatása, a születés értesítő rendszer korszerűsítése, a védőnői körzetek elektronikus nyilvántartása, a képzések, felmérések, adatgyűjtések tervezése, végrehajtása.  A Védőnők Országos Informatikai Rendszere Szülés/Születés moduljának oktatását már az elmúlt évben megszerveztük 112 kórházi védőnő és a megyei vezető védőnők részére, kiscsoportos képzések keretében. A védőnő kollégák által is várt programunk az oktató védőnői workshop a hallgatói nagygyakorlatot vezető védőnők, a védőnői képzőhelyek, és a közelmúltban végzett védőnő hallgatók bevonásával. Sikeres szakmai tanácskozásunk célja az elvárások megismerése és közelítése a különböző érdekcsoportok felé. (3. sz. kép beillesztése)

Nagy sikerű rendezvényünk volt az elmúlt évben a Szoptatással kapcsolatos ismeretek bővítése című képzés kórházi és vezető védőnők részére. A képzés az NNK és Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. együttműködésében valósult meg 80 fő részére. Nagy örömünkre valamennyi kórházi védőnő részt tudott venni a képzésen, jó hangulatú személyes találkozást, sikeres kommunikációt, eredményes egymástól tanulást eredményezett a program.

Védőnők Országos Informatikai Rendszerének szakmai támogatása keretében 2019. évben elkészült fejlesztést szakmailag támogattuk.

Jövőkép, terveink

A hazai koragyermekkori intervenciós intézményrendszer szereplői közé soroljuk mindazokat az egészségügyi, köznevelési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, illetve egyéb intézményeket, valamint ezeknek képviselőit, akik a pre- és perikoncepcionális szakaszban, illetve a fogantatástól a gyermek iskolába kerüléséig preventív jellegű szolgáltatást nyújtanak, illetve a valamilyen szempontból speciális támogatást igénylő gyermekekkel, illetve családjaikkal kapcsolatba kerülnek. Munkájuk a rendszer működésének különböző, egymásra épülő szakaszaihoz, a szűrés, felismerés, jelzés folyamatához, a diagnosztika szakaszához, valamint az ellátások, juttatások, szolgáltatások rendszeréhez kapcsolódik. A gyermekek fejlődését és mentális egészségét befolyásoló rizikótényezők megelőzésében, csökkentésében való segítségnyújtás elsősorban egészségügyi, ezen belül védőnőiés gyermek-/családvédelmi feladat. Az együttműködő teambe a születés után belép a köznevelés rendszere is, amely a támogatásra irányuló szolgáltatásnyújtásban vesz részt, a fejlődési, érzelmi, szociális, viselkedési és magatartás problémák gyanújának felmerülésekor a gyermekegészségügyi ellátással kooperál. A védőnők által már alkalmazott korszerű szűrőmódszerekkel kiszűrt gyermekek további ellátása, a diagnózis és a koragyermekkori intervenció érdekében az említett társszakmákkal azonos elvek szerinti együttműködés kialakítása, rendszerbe állítása a védőnői módszertani szakterület jövőképe. Az együttműködés rendszerszintű bevezetése segítségére lehet minden védőnőnek, magasabb szintre emelheti a koragyermekkori beavatkozások végeredményét.

Budapest, 2020. május 18.

Összeállította: Kissné Garajszki Ildikó vezető-hivatali főtanácsos