Egyéb

Előszó

A Védőnői Szolgálat alapításának 105. évfordulója alkalmából készült összeállítás célja, hogy bemutassa a védőnői hivatás érdekében feladatot ellátó intézmények és feladatot vállaló szervezetek tevékenységeit, elért eredményeit és jövőterveit, ugyanakkor érintik a történeti összefüggéseket is. A 105 éves működés, annak értékei, eredményei, tanulságai megalapozzák a jelen korban való helytállást, és irányt mutatnak a jövőre nézve is. A magyar védőnői rendszer attól egyedülálló, hogy a mindenkori társadalmi, népegészségügyi és lakossági szükségletekre kereste, adta- és adja meg a választ. A lakossággal és a társszakmákkal aktív, részvétel- és bevonás alapú kapcsolatra törekszik, amely kiváltja és igazolja gondozási munka hatékonyságát. A 2020-as emlékév több szempontból jelent új helyzetet a védőnői hivatás számára is. A rendkívüli világjárvány, a medicina, az egészségtudományok és az info-technológia robbanásszerű és új korszakot nyit, amelyben meg kell találjuk a tradíciók és a hozott értékek mellett az új kihívások üzeneteit, módszertani lehetőségeit, a lakossággal való elfogadtatás és együttműködés megoldásait. Ezért ezek az írások is arra keresik a választ, hogy hogyan, milyen ütemben és tartalommal találja meg a helyét a védőnői hivatás a jövőben? Az MVSZSZ jelmondatát idézve: „A jövőt építjük a mában. Együtt vagyunk jók!” Ezzel kapcsolódik és ma is aktuális a MAVE jelmondata: „Védőnők az egészséges, boldog családokért!”, és a Védőnőkért, új szülők- és újszülöttekért Alapítvány jelmondata: „Az egészséges életkezdetért!”.  

Emlékezzünk meg a múlt értékeiről, vigyük magunkkal és tegyük a dolgunkat a mában, de tervezzük és ragadjuk meg a jövő fejlődési lépéseit, lehetőségeit! Ez hivatásunk küldetése: a megelőzés, az egészségfejlesztés!

A Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége (MVSZSZ) által szerkesztett összeállítást, az MVSZSZ honlapján https://mvszsz.hu, és a Védőnő folyóiratban tekinthetitek meg.

Várfalvi Marianna

Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége

elnöke

157/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során elrendelt egyes egészségügyi intézkedésekről

Megjelent a védőnőket is érintő, telemedicina szabályait is tartalmazó 157/2020. (IV. 29.)  számú kormányrendelet a veszélyhelyzet során elrendelt egyes egészségügyi intézkedésekről.

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 9. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet 9. § (7) bekezdésében meghatározottakon túlmenően az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában telemedicinának minősül az a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében

a) a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése,

b) a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése,

c) a konkrét betegség(ek) meghatározása,

d) a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása,

e) az a)-d) pont szerinti kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint

f) a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása

távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.

(2) Telemedicina keretében nyújtható különösen

a) betegirányítás távkonzultáció formájában, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,

b) a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,

c) előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése,

d) előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés, amely a távkonzultációt követő személyes találkozáson alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi,

e) diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai eszközzel,

f) gyógyszer rendelése,

g) korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás,

h) távkonzílium szervezése,

i) beutaló kiállítása,

j) pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia,

k) fizioterápia távkonzultációs eszközzel,

l) szoptatási tanácsadás,

m) védőnői gondozás és

n) telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.

3. § A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató a 2. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szolgáltatást működtet.

4. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a 2. §-ban meghatározott szolgáltatásokat az egészségügyi dokumentáció vezetésérére vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon dokumentálja, valamint kialakítja a szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi protokollját.

(2) Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy saját intézményi informatikai rendszerében és ezáltal az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum.

5. § Ha a 2. §-ban meghatározott szolgáltatások nyújtása során az egészségügyi szolgáltató megállapítja, hogy a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a veszélyhelyzet által indokolt és a szakmai útmutatókban rögzített védekezési eszközök és előírások alkalmazása mellett haladéktalanul vagy a beteg állapota által indokolt határidőben gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról.

6. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5/B. §-a szerint utalványozott átlagfinanszírozás utólagos elszámolása keretében a 2. §-ban meghatározott szolgáltatások kapcsán felmerült költségek érvényesíthetőek.

(2) A veszélyhelyzet időtartama alatt a Korm. rendelet 6/A. számú melléklete szerinti ambuláns ellátások „T = telemedicinális ellátás” ellátási típusként is jelentésre kerülhetnek.

(3) A veszélyhelyzet időtartama alatt a Korm. rendelet 20. számú melléklete szerinti ellátások helyeként a „T = telemedicinális ellátás” is megjelölhető.

7. § Az egészségügyi szolgáltató a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint azok elérhetőségének módját honlapján közzéteszi.

8. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

9. § *